A t�rt�net Az els� gener�ci� A skinheadek els� gener�ci�ja Nagy-Brittani�ban 1968/69-ben indult �tj�ra. M�s ifj�s�gi kult�r�kb�l l�trej�tt kis gengek alakultak, melyek mindenek el�tt London utcak�p�t �s az �jszakai klubokat uralt�k: •  modok – brit k�z�p-�s als�bb oszt�lyb�li fiatalok, •  rude boyok – a jamaikai bev�ndorl�k gyerekeinek gengjei, •  boot boyok – rivaliz�l� futballgengek. A skinheadek jelent�s munk�soszt�ly-�ntudattal rendelkeztek. Skinheadnek lenni egyet jelentett a l�zad� �s agressz�v ifj�s�gi mozgalomhoz tartoz�ssal. A skinek t�bbnyire kis utcai gengekbe t�m�r�ltek, legink�bb f�rfiak voltak �s 18 �ven aluliak. Harcias fell�p�s�ek voltak, �lt�zk�d�si st�lusokat a fent eml�tett csoportokt�l vett�k �t. A zen�nek (ska, a hetvenes �vekben pedig a streetpunk) nagy jelentos�ge volt a sz�nt�ren bel�l A sz�nesb�r� skinheadek akkoriban sokan voltak Angli�ban. A jamaikai bev�ndorl�k gyerekeivel egy�tt est�nk�nt brit klubokban t�ncoltak a ska zen�re.Jellegzetes megmozdul�saik a riv�lis band�kkal val� �sszecsap�sok voltak. No meg a futballstadionokban az ellens�ges szurkol�kkal val� harcok. A skinheadek a flower-power mozgalom di�kjaival szembeni ellenpontot jelentett�k. A di�kokt�l ugyanis t�vol �llt a prolet�r oszt�ly.A rasszizmus semmivel sem volt jobban jelen k�r�kben, mint m�s t�rsadalmi r�tegekn�l. A rasszizmus t�m�hoz p�ld�ul ezt f�zte hozz� az egyik akkori gengtag: „ Egy fekete fut�szalagmunk�s k�zelebb �ll hozz�m, mint egy feh�r banktisztvisel� . ” A skinheadmozgalom els� meghat�roz� szakasza a hetvenes �vek kezdet�vel lez�rult.

PUNK �S POLITIZ�LTS�G A punk hetvenes �vek m�sodik fel�ben jelentkez� hull�m�val a skinheadmozgalom �j cs�cspontra �rt. A punkok �s a skinek hirtelen k�ltur�lis egym�sra tal�l�sa k�z�s platformot hozott l�tre. A skinheadst�lus �jra�led�s�ben a punkok is megtal�lt�k magukat: az utcai gengekben, a futballer�szakban, �s a harcias prolet�r fell�p�sben. A punkkal �sszef�gg�sben a skinheadkultusz Nagy-Britannia hat�rain t�lra is eljutott.Amikor a m�dia t�bb l�tv�nyos futballstadioni �tk�zetet k�vet�en felfedezte mag�nak a skinheadeket, mint a t�rsadalom egy �j, eroszakos ellens�gk�p�t, nem telt el sok id� a szervezett csoportok megjelen�s�ig, melyek megkezdt�k a skinheadek agit�l�s�t. Minthogy a fasiszta Nemzeti Front fellend�l�se id�ben az �j skinheadgener�ci� �letre kel�s�re ( ' 70-es �vek v�ge) teheto , j� alapot szolg�ltatott a neon�cik �s a skinheadek �sszemos�s�ra.A skinheadmozgalom egy r�sz�nek ez megfelelt. Felvett�k a bonehead (csontfeju ) kifejez�st, ny�ltan jobboldali n�zeteket hangoztattak, mik�zben tov�bbra is a skinheadek k�ls� jegyeit viselt�k magukon. A jobboldali British Movement is nacionalista be�ll�t�d�s� skinheadek r�szv�tel�vel alakult. A jobboldali skinheadzenekarok az olyan megmozdul�sokra v�laszul, mint p�ld�ul a Rock a Rasszizmus Ellen, megszervezt�k a Rock a Kommunizmus Elleni koncertjeiket. Ebb�l j�tt l�tre 1986-ban a Waffen-SS vez�nyszav�b�l a Blut und Ehre-bol a Blood and Honour-mozgalom (V�r �s Becs�let, egy Magyarorsz�gon muk�do fasiszta szervezet neve is ez, megt�veszt�sk�pp Kultur�lis Egyes�letnek h�vj�k magukat.) OI, S.H.A.R.P, REDSKIN A n�cik r�vid hajjal val� megjelen�se ellen a ' 80-as �vek v�ge �ta sok skinhead akt�van fell�pett.Azok a skinek, akik nem politikai c�lok alapj�n hat�rozz�k meg �nmagukat, az Oi!-Skin elnevez�s al� t�m�r�ltek.A ' 80-as �vek v�g�n USA-ban alakult meg a S.H.A.R.P. (SkinHeads Against Racial Prejudice – Skinheadek a Faji megk�l�nb�ztet�s ellen), majd nagyon hamar elterjedt Eur�p�ban is.A logika egyszer� : abszurd az a t�ny, hogy fekete zen�t hallgat az ember (a ska mellett soult �s reggaet), �s k�zben a zen�szeket b�rsz�n�k �s kult�r�juk miatt t�madja. Ez a mozgalom egy�rtelm�en fell�p azokkal szemben, akik n�cik �s egyidejuleg skinheadnek nevezik magukat.A redskinek radik�lis balodaliak, nagy hangs�lyt fektetnek a mozgalom politikai tartalm�ra.A munk�soszt�ly-tudat nem annyira forradalmi oszt�ly�ntudatot jel�l, mint ink�bb egyfajta b�szkes�get, a t�rsadalmi elittel szembeni arroganci�t.Mindamellett hozz� kell tenn�nk, hogy a skinheadek k�z�tt politikai �rtelemben megannyi k�l�nb�z� n�zet l�tezik, mint ahogyan m�s t�rsadalmi csoportokban, vagy szubkult�r�ban is. HAJVISELET Az els� gener�ci� skinjei sokkal hosszabb hajat hordtak, mint az a ' 70-es �vek k�zep�ben megszokott volt. A skinhead elnevez�s ara l�that�v� v�lt a borotv�l�st k�vet�en. Ezeknek a sr�coknak akkoriban m�g �n. gyufafej-hajuk volt. Manaps�g ink�bb az 1- 3 mm k�z�tti hajhossz�s�g az elterjedt. A k�vetkez� hajny�r�sig �gy 1 cm-ig nohet a haj.A bark� mindigis hozz�tartozott a skinhead-divathoz. Az ut�bbi id�ben egyre gyakrabban l�tni k�rszak�llas skineket, ami az amerikai hardcore-behat�ssal magyar�zhat�.