A pokol tbb valls s mitolgia szerint az a hely, ahov halluk utn jutnak a rossz lelkek, szellemek, s ott elviselhetetlen gytrelmekben lesz rszk.
Annak megtlse, hogy mi a „rossz", vagyis a pokolba juts kritriuma, az illet vallstl fgg, de sokszor mg ezen bell is meghatrozatlan, fgg az adott kortl, az erklcsi s trsadalmi nzetektl, de fgg attl is, aki pp vlemnyt alkot egy tevkenysgrl (tudniillik hogy az gonosz-e vagy nem).
A pokolban lv gytrelem lehet idszakos, s/vagy bizonyos fok szenveds elviselse utn vget r (pl. a buddhista tantsok szerint, hasonlan a katolikusok purgatriumhoz), tarthat a vilg vgig, de mgsem rkk (abban az esetben, ha az illet valls szerint a vilg vges ideig ltezik), vagy lehet a halltl s/vagy a vilg vgtl kezdve a rkk (katolicizmus, iszlm).
Egyes elkpzelsek szerint a pokolban valdi fizikai fjdalomban lesz rszk a gonoszoknak, mg ms elkpzelsek szerint csak lelki gytrds vr a fldi vilgbl eltvozottra (pldul Isten hinya s a menyorszgbl val kirekesztettsg a bntets). E tekintetben sokszor mg egy adott vallson bell sincs megegyezs a hvk kzt.
A pokol egyik legismertebb brzolsa Dante Isteni sznjtknak Pokol cm rsze, mely arrl is kpet ad, a szerz korban miket tartottak hallos bnnek a vallsos emberek. A pokol ura Dantnl s ms elkpzelsek szerint a bukott angyal, Lucifer. |