Boszork�nyok

I. KIK A BOSZORK�NYOK?

a) Eredet

- a sz� eredete, jelent�se:

A magyar "boszork�ny" sz� keleti eredet�: a t�r�k basyrkan sz�b�l a csuvas nyelvben busturgan lett, ebb�l alakult ki a "boszork�ny", mely eredetileg lid�rcet jelentett.

Defin�ci�: A boszork�ny interperszon�lis l�ny: az emberi szem�ly �s a term�szetfeletti, term�szeti hatalom k�z�tt �ll. A boszork�nys�g a m�gi�val val� foglalkoz�s sz�mos form�j�nak egyike. A m�gia azon a hiten alapul, hogy a term�szetfeletti er�k befoly�solhat�k. M�vel�je sz�m�ra a m�gia evil�gi t�rekv�s, nem teol�giai vagy elm�leti k�rd�s. A m�gia nem vall�s, de a vall�sok csaknem minden form�ja m�gikus elemeket is tartalmaz (pl. kereszt�nys�gn�l a r�zsaf�z�r, im�s�g: a formul�k ism�tl�s�nek m�gikus er�t tulajdon�tottak)

- a boszork�nys�g kialakul�sa:

�kor: j�indulat�nak tartott�k a k�t vil�g k�z�tt �ll� l�nyt.

K�z�pkor elej�n: N�metorsz�gban legkor�bban a Walk�r�kkel rokon, erdei istenn�k�nt tisztelt n�alak volt a boszork�ny.

A kereszt�nys�g elterjed�se: hozz�j�rult a jelent�sv�ltoz�shoz, a negat�v t�ltet kialakul�s�hoz. A kereszt�ny autorit�sok az eredetileg pog�ny fogalmakat �t�rt�kelve az eretneks�g k�r�be vont�k, melyben a s�t�n k�zponti szerepet j�tszott.

A k�z�pkori boszork�nyok eredet�nek elm�letei:

1. Egyesek szerint a boszork�nys�g nem volt m�s, mint egy szoci�lis forradalmi mozgalom, melynek kett�s c�lja: az als�bb r�tegek felkel�se a feud�lis kizs�km�nyol�s, f�k�nt a h�rhedt "els� �jszaka joga" ellen �s az antik kultuszok �s szok�sok �jra�leszt�s�re ir�nyul� t�rekv�s.

2. Kelta-elm�let: e szerint a boszork�nys�g �si pog�ny term�szeti vall�s maradv�nyait �rzi, a Sabat pedig �si kelta "istentisztelet".

3. Diana-kultusz: r�viddel a kereszt�nys�g elterjed�se el�tt a 4-6. sz-ban vir�gzott az erdei istenn� kultusza, mely tal�n a boszork�ny-kultusz forr�sa lehetett.

4. Kett�s elm�let: az �szak-eur�pai (kelta) �s a d�l-eur�pai (�rd�ggel szerz�d�) boszork�nyalakb�l az inkviz�ci� zagyv�lt �ssze egyet.

Kezdetben m�g k�l�nbs�get tettek boszork�nys�g �s var�zsl�s k�z�tt, a var�zsl�s nem sz�m�tott akkora eretneks�gnek (oka: a var�zsl� azt mondja: "Azt parancsolom az �rd�gnek..., m�g a boszork�ny k�r, aff�le im�ds�gk�nt, elismerve az �rd�g fels�bbrend�s�g�t)

- hiedelmek:

A boszork�nyszombat, Sabat: boszork�nyok alkalmank�nti �sszej�vetele. �vente egy id�pontban, m�jus 1. �j�n, biztosan rendeztek Sabat-ot, ez a Walpurgis-�j. T�bbnyire hegytet�n gy�ltek �ssze a boszork�nyok, N�metorsz�gban a Blocksberg hegy�n, Magyarorsz�gon pedig a Gell�rt-hegyen tartott�k ezeket a szombatokat, ahol megjelent a S�t�n (gyakran fekete ruh�s f�rfi alakj�ban) �s �ldozatok bemutat�sa, lakoma majd f�ktelen orgia sor�n tett�k tisztelet�ket a boszork�nyok.

K�s�r�szellem: a gonosz megtestes�l�se, k�l�nb�z� �llati form�kban. A k�s�r�szellem gyakran k�s�rte az �ll�t�lagos boszork�nyt, de le�rnak olyan esetet is, ahol csak elment egy n� mellett, �s valaki ez�rt gyan�s�totta meg boszork�nys�ggal. Gyakori k�s�r�szellem volt a fekete macska, a k�gy�, a b�ka, de akadt l�batlan sp�niel is.

Az �rd�g k�nyve: Cyprianus k�nyve a skandin�vokn�l (mond�k�k gy�jtem�nye), Nagy Albert csod�latos titkai (Les admirables Secrets du grand Albert) a franci�kn�l, M�zes hatodik k�nyve a frank Sv�jcban, nemzetk�zileg elterjedt pl. a Salamon kir�ly kulcsa.

A boszork�nys�gban val� hit hozz�tartozott a k�z�pkori ember �let�hez, a boszork�nyok nem �ltek kirekesztetten, mag�nyban, m�g ha f�lelem �vezte is �ket, a k�z�ss�ghez tartoztak. Emellett gy�gy�t� tev�kenys�get is folytattak a k�z�ss�g tagjai k�r�s�re.

b) N�pi kult�ra

- boszork�ny�ld�z�s okai

A v�daskod�sok leg�ltal�nosabb oka szoci�lpszichol�giai jelens�g: a nyomor miatti frusztr�ci� okozta fesz�lts�g a kisk�z�ss�gek v�ls�g�hoz vezetett a k�z�pkori t�rsadalomban. Amikor "a boszork�nys�g m�r a leveg�ben volt", a potenci�lis �ldozatok sk�l�ja v�gtelen lett, de voltak k�l�n�sen vesz�lyeztetett t�rsadalmi csoportok:

T�rsadalmi helyzet�t tekintve szinte b�rki sz�ba j�hetett: a jobb�gyok, zsell�rek feles�gei, cig�nyok, t�r�k asszonyok (gy�gy�t�k voltak), a nem nemesek k�r�b�l a mesteremberek �s v�rosi magistratusbeliek (szen�tor, f�b�r�, b�r�, esk�dt) feles�gei, akik gyakran f�lt�kenys�g, irigys�g �ldozatai lettek, agilisek (nemes anya �s nemtelen apa gyermekei) �s az arisztokr�cia tagjai eset�ben a v�dl�k motiv�l� t�nyez�je nyilv�n az anyagi haszonszerz�s volt.

Szoci�lisan elesettek: szeg�nyek, �zvegyek, koldusok, akik eleve kirekesztettek a t�rsadalomb�l, remek c�lt�bl�k voltak, nem tudnak v�dekezni.

Elmebetegek, sz�tesett szem�lyis�gek: gyan�s hallucin�ci�ik a s�t�n jelenl�t�t bizony�tott�k a k�z�pkori ember sz�m�ra. A hallucin�ci�k, paranoid k�pzelg�sek ugyanakkor a v�dl�kra is jellemz�ek voltak, a d�monom�nia (megsz�llotts�gi t�veszme) t�meghiszt�ri�t okozott.

Betegs�g�k, fogyat�koss�guk vagy cs�fs�guk miatt egy�bk�nt is kitasz�tottak (v�zfej�ek, epilepszi�sok, b�rbetegs�gben szenved�k, b�n�k, torzsz�l�ttek)

Irigys�g vagy f�lt�kenys�g �ldozatai (pl. a t�l sz�pek)

Politikai intrik�k c�lt�bl�i, �zleti �rdekek miatt megv�dolt emberek

K�z�ns�ges b�n�z�k: gyermekgyilkosok, m�regkever�k, gy�jtogat�k, �ton�ll�k, de egy�b b�n�k is sz�ba j�hettek: szod�mia, v�rfert�z�s, magzatelhajt�s, h�zass�gt�r�s

Akadt, aki �nmag�t jelentette fel: egyesek ny�ltan boszork�nynak vallott�k magukat, elj�tszott�k a szerepet vagy maguk is elhitt�k, hogy azok. Le�rtak egy esetet, amikor az inkviz�tor elutas�totta a v�dlottnak mag�t terhel� kijelent�s�t: egy Catalina nev� l�ny azt �ll�totta, hogy k�z�s�lt az �rd�ggel �s k�zben rengeteg v�rt is vesztett, de a helyi b�ba sz�znek tal�lta.

A n�k elnyomott t�rsadalmi helyzet�k miatt ker�ltek a legink�bb gyan�ba: A k�z�pkorban a n� m�lyen a f�rfiak alatt �llt rangban (nem tanulhatott, a f�rj b�ntalmazhatta a feles�g�t, a h�zass�gt�r� n�t pedig meg is �lhette). Leggyakrabban maga a f�rj ismerte fel, hogy feles�ge boszork�ny. A k�z�pkorban k�tf�le attit�d �vezte a n�ket, ez visszavezethet� az ambivalens szexu�lis viselked�si norm�kra, mely k�t ellent�tes gondolatmenetb�l ered: egyr�szt a n�k csod�latra m�lt�ak, m�sr�szt gonoszak, veszedelmesek. Ez ut�bbi v�leked�sre magyar�zatot adhatnak a n�gy�l�let-elm�letek: Az �ltal�nos elm�let szerint a f�rfiak irigylik azt a sz�mukra el�rhetetlen k�pess�get, hogy egy n� �letet tud adni, a specifikus elm�let szerint a n�gy�l�let gy�kere a n�kt�l val� patriarch�lis f�lelem, vagyis az, hogy az emberek tartottak azokt�l a n�kt�l, akik nem �lltak az apjuk vagy a f�rj�k fennhat�s�ga alatt, akik f�ggetlenek voltak. A tehetetlen �s tudatlan n�k a var�zsl�s, a b�v�s szerek seg�ts�g�t k�rt�k helyzet�k jav�t�s�ra. Mindehhez hozz�j�rult m�g az is, hogy a k�z�pkorban nem vagy alig voltak orvosok, a betegeket n�k �polt�k, ismert�k a f�vek, szerek hat�sait, amit a m�gi�val hoztak kapcsolatba.

- babon�k

1. K�z�pkori ember hitvil�ga:

K�z�pkori emberek n�pi hitvil�ga nem csak az elnyomott r�tegekre �rtend�. A f�urak is analfab�t�k voltak, tov�bb� a szellemi elit nem egy k�pvisel�je hitt a boszork�nyokban is.

A k�z�pkori ember a vil�g jelens�geinek legnagyobb r�sz�t term�szetfeletti er�k m�k�d�s�vel magyar�zta. Mindennek az oka Isten, a szentek, az angyalok - �s a gonosz lelkek. Amint szil�rdan hitt�k, hogy Istent, az � angyalait �s a szenteket im�val, vezekl�ssel, egyh�zi szertart�ssal maga fel� tudja hajl�tani, �gy hitt�k, hogy a rossz szellemeket lehet befoly�solni var�zsl�ssal. Ahogy Isten a csodat�v� erej�b�l juttat a szentjeinek, az �rd�g is juttat gonosz hatalm�b�l az � h�veinek, azaz a var�zsl�knak �s boszork�nyoknak.

A k�z�pkori ember hitte, hogy gonosz d�monok �s var�zsl�k t�mege leselkedik r� �s f�ltek a maleficiumt�l, azaz k�rt, bajt okoz� var�zsl�st�l. Sok hiszt�rikus f�rfi �s n� k�pzelte azt, hogy az �rd�ggel h�lt, de m�s, pr�zaibb okok is akadtak: ha p�ld�ul egy fiatal l�ny engedett a cs�b�t�snak, teherbe esett �s a cs�b�t� elt�nt, a l�nyra neh�z sors v�rt: el kellett viselnie a vil�g megvet�s�t, g�ny�t, a kirekesztetts�get, s�t, ak�r az �hhal�l vesz�ly�t is. �rthet� m�don azt hitte: a Gonosz tette ezt vele.

A k�z�pkori ember sz�m�ra szinte b�rki gyan�ba keveredhetett: boszork�nyt sejtettek, ha

- egy asszony k�zel�ben k�gy�t vagy tekn�sb�k�t l�ttak (k�s�r�szellem),

- egy l�ny k�l�n�sen sz�p volt vagy cs�nya (a perbe fogottak 40 %-a fiatal n� volt Magyarorsz�gon �s nem cs�ny�k)

- felt�n�en eszes volt vagy egy�gy�,

- sok szeret�t tartott vagy hozz�f�rhetetlen volt,

- ha ritk�n j�rt templomba vagy t�l �h�tatos volt.,

- ritk�bban el�fordult, hogy kor�t meghalad� tud�st is boszork�nys�ggal gyan�s�tottak, mint pl. Hatvany Istv�n professzort.

2. Magyar babon�k, szok�sok:

Szentgy�rgy napja: Azt tartott�k, a szegedi boszork�nyok ezen a napon megf�rj�k a sz�l�t�k�t �s h�romezr�knek elegend� bort lopnak �gy. Ez a nap a tavaszi csordakihajt�s ideje. A boszork�nyok hajnalban leh�zz�k a harmatot a f�ldr�l, ezzel megrontva a term�st. Ez ellen �gy v�dekeztek, hogy m�riafogta r�zs�t, azaz vadr�zs�t helyeztek a sz�nt�f�ld sz�l�re vagy az ist�ll� ablak�ba. Egy�b m�dszerek boszork�nyok ellen: ny�lh�jat tettek a kulcslyukba, s�pr�t a k�sz�bre (azt nem tudja �tl�pni), az ajt�t gatyamadzaggal k�t�tt�k be vagy meglocsolt�k a f�ldet szenteltv�zzel. M�sik Szentgy�rgy-napi babona: a boszork�ny felismerhet�, ha e nap el�tt fogott k�gy� fej�t ez�stgarassal elv�gjuk, sz�j�ba egy cikkely fokhagym�t tesz�nk �s ezt a felismerni k�v�n� kalapja mell� t�zi. �gy kell templomba mennie, �s ott felismerheti a boszork�nyokat, mert h�ttal �lnek az olt�rnak �s szarvuk van.

Lucasz�k: december 13-�n, Luca napj�n kezdik k�sz�teni, 13 napig k�sz�l, 13 f�le f�b�l, �gy, hogy sz�geket nem haszn�lhatnak. Aki kar�csonykor az �jf�li mis�n r��ll a Lucasz�kre, megl�tja a falu boszork�nyait.

A boszork�ny felismerhet� tov�bb� arr�l, hogy a templomba �gy l�p be, hogy oldalt ford�tja a fej�t. Ennek az az oka, hogy szarvai vannak, amik csak �gy f�rnek be az ajt�n.

A boszork�nyok irt�sa: forg�sz�lbe sarl�t kell dobni, ez megsebzi az ott t�ncol� vagy rep�l� boszork�nyt. J�ges� ellen fejsz�t kell kidobni az udvarra. Megsebzi a boszork�nyt, ha a l�bnyom�t k�ssel k�r�lker�tj�k �s bele�t�nk egy k�st.

- n�pi �s egyh�zi kult�ra kapcsolata

A n�pi vall�soss�g a kereszt�nys�g vulg�ris v�ltozata. A paraszti vil�gszeml�letben a leger�sebb elem a m�gia, mint n�pi var�zslat �s mint vall�sos tan egyar�nt. A kereszt�nys�get �tv�zt�k a m�gikus-folklorisztikus tudattal. A klerikus (= az egyh�z vil�gi hatalomra t�r� ir�nyzata) egyh�z �gy tartja f�ken a folkl�r �szt�n�ss�g�t, hogy r�szben mag�ba fogadja. E kultur�lis k�lcs�nhat�s kedvez� felt�tele, hogy mind az egyh�zi, mind a n�pi vil�gk�pben jellemz� a f�ldi �s t�lvil�gi, valamint az anyagi �s szellemi s�kok elegy�t�se. P�lda: az egyh�z nem tiltotta a k�l�nb�z� (m�gikus hat�s�nak v�lt) f�vek gy�jt�s�t, ha "Hiszekegy" �s "Miaty�nk" k�s�ret�ben szedt�k.

c) Egyh�z

- boszork�ny�ld�z�s okai

A k�z�pkori t�rsadalmat �thatotta a f�lelem a gonoszt�l. Ez volt az egyh�z hatalm�nak egyik f� pill�re, ugyanis a var�zsl�sba vetett �si hit a kereszt�ny vall�sban tov�bb fejl�d�tt. Az egyh�z az �rd�gben val� k�tked�st s�lyos eretneks�gnek tartotta, a gonosz ellen v�delmet csak a szorgos im�dkoz�s, gy�n�s, �ldoz�s, b�jt�l�s stb. ny�jthat. �s persze az irt� hadj�rat.

A boszork�ny�ld�z�s k�zponti eleme az a dogma volt, mely szerint a boszork�nyok szerz�d�st k�tnek az �rd�ggel �s szolg�lat�ba szeg�dnek. Emellett az egyh�z sz�m�ra a d�monom�nia egyszer� szillogizmuson alapult: a boszork�ny�ld�z�s hasznot hoz: ha van boszork�ny, van �ld�z�s. Ha van �ld�z�s, van konfisk�l�s (lefoglal�s). Ha van konfisk�l�s, van haszon. A nyer�szked�s f�leg az eur�pai kontinensen jellemz�, a britekn�l kev�sb�.

Az egyh�zi �ld�ztet�s f� mot�vumai:

- fanatizmus

- haszonszerz�s

- hatalomv�gy

- dogm�khoz val� ragaszkod�s

Az egyh�z a n�p hisz�kenys�g�vel v�dte meg mag�t �s er�s�tette hatalm�t. Egy p�lda erre a Malleus maleficarumb�l: az 5. sz�zadban egy f�rfi egy nemes h�lgy �gy�ba b�jt. El�bb obszc�n besz�ddel akarta felizgatni, majd "b�n�s aktusra" sz�l�totta f�l. A h�lgy sikoltozni kezdett, seg�ts�get h�vott, a f�rfi az �gy al� b�jt �s Silvanus p�sp�k �br�zat�t vette f�l. M�snap a felettes hat�s�gok meg�llap�tott�k, hogy a cs�b�t� val�j�ban az �rd�g volt, aki felvette a p�sp�k alakj�t.

- La D�monomanie �s Malleus Maleficarum

Malleus Maleficarum: Jacob Sprenger �s Heinrich Institoris, domonkos rendi szerzetesek, inkviz�torok �rt�k. El�sz�r 1486-ban jelent meg (nem sokkal Amerika felfedez�se el�tt) N�metorsz�gban. A Malleus szerint nem menti meg a boszork�ny �let�t, ha megb�nja b�neit �s visszat�r Istenhez. Aki pedig nem hisz a boszork�nyok l�tez�s�ben, az eretnek. A k�nyv harmadik fejezete r�szletes le�r�sokat tartalmaz a boszork�nyok felismer�s�r�l, k�nvallat�s�r�l �s b�ntet�s�r�l, melyet szinte eg�sz Eur�p�ban a perek forgat�k�nyv�nek tekintettek.

La D�monomanie des sorciers: Jean Bodin neves francia jogtud�s 1580-ban m�ve tartalmazza a kor fanatikus l�gk�r�b�l fakad� t�veszm�ket: P�ld�ul: A boszork�nyok egyszerre t�bb helyen is k�pesek jelen lenni, teh�t egy norm�lis alibi mit sem seg�thet rajtuk, ha perre ker�l a sor. A boszork�nyokat tizen�t szents�gt�r� b�n�rt vonhatt�k felel�ss�gre:

1. Istentagad�s

2. Istenk�roml�s �s egy�b istentelens�gek

3. az �rd�g im�d�sa, �ldozat bemutat�sa az �rd�gnek

4. gyermek felaj�nl�sa az �rd�gnek

5. kereszteletlen gyermek meg�l�se

6. magzatok z�logba ad�sa az �rd�gnek

7. emberek bevezet�se a s�t�nkultuszba

8. esk�t�tel az �rd�g nev�re

9. v�rfert�z�s

10. f�rfiak �s kisgyermekek meggyilkol�sa boszork�nyf�zet k�sz�t�s�hez

11. holtak kihantol�sa, emberev�s, emberv�riv�s

12. ember�l�s m�reggel �s var�zsig�kkel

13. barmok le�l�se

14. �h�ns�g el�id�z�se, a f�ldek term�ketlenn� t�tele

15. k�z�s�l�s az �rd�ggel

d) �sszegz�s:

A boszork�ny�ld�z�s �s d�monom�nia fut�t�zszer� terjed�s�nek f� okai teh�t:

- A gazdas�gi �s t�rsadalmi v�ls�g, valmaint a nyomor miatt kialakult a m�ly vall�soss�g kr�zise, azaz a k�z�pkori ember �sszer�tlen�l sokat agg�dott a lelki �dv��rt. (n�p)

- Az egyh�z hatalmas befoly�sa az el�bbiek miatt, �s ezt kihaszn�lva saj�t �rdek�ben tov�bb sz�totta a fanatizmust (egyh�z)

II. BOSZORK�NYPEREK

a) A perek menete:

- v�d al� helyez�s

A boszork�ny�ld�z�k: falvakban, v�rosokban szagl�sztak, ismert�k a boszork�nyok tanait, de �k nem vettek r�szt a perben, csak inform�ci�kat szolg�ltattak a v�dlottr�l.

A v�dlottak t�bbs�ge szeg�ny (Magyarorsz�gon pl. csak egy nemes n� volt a v�dlottak k�z�tt, polg�r is csak kev�s) �s n�. Angli�ban emellett jellemz�en �reg. Gyakran javasasszonyok, b�b�k, koldusok.

A v�dl�k: gyakran irigyek, f�lt�kenyek, esetenk�nt paranoid k�pzelg�k, de az inkviz�ci� elfogadta gyerekek vallom�s�t is.

A v�d: k�ls� megjelen�s, k�s�r� szellemek, gy�gy�t�s, j�sl�s, hal�l- vagy k�rokoz�s boszork�nys�g r�v�n, viharkelt�s, szerz�d�s az �rd�ggel, szombati �sszej�vetelek, de a boszork�nys�g mellett gyakori v�d volt a par�znas�g, h�zass�gt�r�s is.

- pr�b�k, vallat�s, k�nz�s

Pr�b�k: a boszork�nys�got bizony�tand� k�l�nb�z� pr�b�knak vetett�k al� a v�dlottat. El�sz�r is leborotv�lt�k eg�sz test�t, nehogy valamilyen d�mon elb�jhasson a sz�rzet�ben. Majd �rd�gi jelet, stigma diabolicumot kerestek rajta, mely �rz�ketlen a f�jdalomra �s nem v�rzik. Ennek megtal�l�s�hoz hegyes t�vel szurk�lt�k v�gig az �ldozatot. A v�zpr�ba sor�n a v�dlott jobb h�velykujj�t �sszek�t�tt�k a bal nagyl�bujj�val, majd keresztbe is, azt�n v�zbe vetett�k. ha els�llyedt, �rtatlan volt, ha nem, akkor b�n�s, hisz nem ember. A boszork�nyokr�l k�ztudott volt, hogy visszafel� mondj�k a Miaty�nkat �s ez�rt tal�lt�k ki azt a pr�b�t, hogy a k�nz�sok, vallat�sok sor�n el kellett mondania a Miaty�nkat pontosan, nyelvbotl�s n�lk�l. A gondot az okozta sokszor, hogy mire sor ker�lt erre, a v�dlott m�r remegett a f�lelemt�l �s a f�jdalomt�l. Le�rtak egy esetet, mikor egy n�nek majdnem siker�lt e pr�b�t ki�llnia, csak egyetlen sz�csk�t hagyott ki: a "Ne v�gy minket k�s�rt�sbe" sorb�l a "ne"-t.

Vallat�s, k�nz�s: Angli�ban nem volt divat, csak a k�zvetett k�nz�s, pl. alv�smegvon�s, j�rk�ltat�s vagy hogy a v�dlottat s�val etett�k �s nem adtak neki inni. Eur�pa m�s r�szein enn�l sokkal kegyetlenebb m�dszereket fejlesztettek ki. N�h�ny k�z�l�k: ny�jt�s k�npadon, h�velykszor�t�, spanyolcsizma, izz� vasak �s fog�k, turcas (k�r�m-let�p�), csigah�z�s, gyakran s�lyokkal. Ha a v�dlottak k�nyszer alatt sem vallottak, biztosra vett�k, hogy az �rd�g hatalma alatt �ll. Az �ldozatnak teh�t semmi es�lye sem volt.

- �t�lkez�s

Az �ld�z�seket kezdetben az inkviz�ci� v�gezte, majd a vil�gi hat�s�ggal egy�tt, v�g�l a vil�gi hatalom vette �t. Nem csak a katolikus egyh�z, a reform�lt egyh�zak is r�szt vettek a perekben, K�lvin �s Luther �len j�rt a boszork�nyok elleni hadj�ratban. A katolikus orsz�gokban a boszork�ny fogalma al� vett�k a protest�nsokat is, �gy az �rd�g h�vek�nt �ket is meg�gett�k. Az egyik legh�rhedtebb b�r� Pierre de Lancre francia jog�sz volt, aki 1609-10 k�z�tt 600 embert v�gezetett ki.

- kiv�gz�s

A vallom�st felolvast�k �s r�szletesen taglalt�k az egybegy�ltek el�tt. Ezzel megalapozt�k az eg�sz elj�r�s legitimit�s�t �s er�s�tett�k a n�p hit�t a boszork�nyokban. A kiv�gz�s nagy l�tv�nyoss�gnak sz�m�tott, harang- vagy trombitasz� figyelmeztette a n�pet az esem�nyre. A kiv�gz�s k�lts�geit, csak�gy, mint a teljes per �s a vallat�s k�lts�geit is az �ldozat elkobzott vagyon�b�l fizett�k vagy annak csal�dj�ra h�r�tott�k.

b) Pert�rt�nelem

- Eur�pa �s �szak-Amerika

A 10. sz�zadban az egyh�z a Canon Episcopi c�m� dogm�ban fejtette ki v�lem�ny�t, mely szerint a boszork�nyok �ll�t�sai fantazmag�ri�k, elmezavar k�vetkezm�nyei. Ez az �ll�spont a 15. sz�zadig meghat�rozta az egyh�z politik�j�t. A 15. sz�zad v�g�n elindul a feudalizmus boml�sa, a paraszts�g t�megesen veszti el f�ldj�t �s t�nkremegy, a v�rosokban �s vid�ken egyar�nt n� a csavarg�k, koldusok sz�ma, felkel�sek mindenfel�, az egyh�z szerint mindennek a oka, hogy el�ret�rtek az �rd�g seregei. 1484-ben VIII. Ince p�pa kiadja bull�j�t (Summis desideratus), melyben le�rja a boszork�nyok tev�kenys�g�t. � k�rte fel Sprengert �s Institorist a Malleus maleficarum meg�r�s�ra, mely 1486-ban jelent meg.

Orsz�gonk�nti jellemz�s: N�metorsz�g vezet az �ld�z�s ter�n, Quedlinburgban egy napon 133 f�t �gettek meg, egy Trier tartom�nyi faluban pedig mind�ssze k�t n� maradt �letben. W�rzburg v�ros�ban k�t �v alatt (1627-29) 157 hal�los �t�letet hoztak, k�zt�k 9-12 �ves gyerekeket, fiatal sz�p l�nyokat, idegeneket is.

Franciaorsz�gban jellemz�bb volt a politikai ind�t�k, a vagyonszerz�s. Itt t�bb esetet is feljegyeztek, amikor az �rd�g ap�c�kat rontott meg.

Angli�ban I. Jakab idej�n er�s�d�tt fel a boszork�nyelleness�g, k�l�nleges nyomoz�k j�rt�k az orsz�got, boszork�nyok ut�n kutatva. Egyik legh�resebb k�z�l�k Matthew Hopkins, aki 20 shillinget kapott minden feljelen�s ut�n. Angli�ban tilos volt a v�dlottak k�nz�sa �s nem gyakran alkalmazt�k, esetleg alv�smegvon�st.

N�metalf�ld: A 17. sz�zad legelej�n folytak perek f�leg. E korban Hollandia volt gazdas�gilag �s politikailag is a legfejlettebb �s legm�veltebb �llam, itt m�r 1610-ben betiltott�k a boszork�nypereket.

Olaszorsz�g: mindv�gig az inkviz�ci� kez�ben maradtak a perek, nem vette �t vil�gi hat�s�g. �szak-It�li�ban sok �ldozata volt.

�szak-Amerik�ban a 17. sz�zad v�g�n t�bb �ldozatr�l is tudunk. Legh�resebb eset a salemi boszork�nyok pere, 1692-ben.

Az �ldozatok sz�ma bizonytalan, mert sok irat elveszett, �s sokszor nem is volt per, a megijesztett babon�s lakosok maguk v�gezt�k el az �t�letet. Szer�ny sz�m�t�sok szerint is k�zel egymilli� kiv�gzett boszork�ny volt, egyes becsl�sek szerint ennek ak�r kilencszerese is lehet a t�nyleges sz�muk.

- Magyarorsz�g

A 11-t�l a 18. sz�zadig folytak maleficium (var�zsl�ssal, boszork�nys�ggal val� ront�s) b�ne miatt perek A hazai joggyakorlat nem tekintette kiv�teles b�nnek a boszork�nys�got, ugyan�gy j�rt el, mint gyilkoss�g eset�n. N�hol ugyan el�fordult, hogy v�zpr�b�ra ker�lt sor, de a Nyugat-Eur�p�ban alkalmazott k�nz�sokat nem alkalmazt�k, �s arra sincs p�lda, hogy kisgyermek lett volna a v�dlott. Nem egyh�zi b�r�s�g (inquisitio) el� �ll�tott�k a v�dlottakat, nem a Malleus maleficarum k�lf�ld�n k�telez� k�dexe volt az ir�nyad�, hanem vil�gi �t�l�sz�kek (megyei �s v�rosi hat�s�gok, pallosjoggal rendelkez� int�zm�nyek �s uradalmak �risz�kei) �t�lkeztek f�l�tt�k.

A 18. sz�zadban m�r vadabb v�dak is elhangzottak, p�ld�ul egy hetven�ves nagyszebeni n�t a S�t�nnal val� k�z�s�l�ssel v�doltak �s azzal, hogy "�jjel-nappal kirep�l". Lefejezt�k �s m�gly�n el�gett�k. Klasszikus v�dnak sz�m�tott, hogy az illet� a Gell�rt-hegyre vagy Rudashalomra (H�dmez�v�s�rhely mellett) j�r. Az egyik szegedi esetet a Frankfurter Zeitung is meg�rta, er�sen kisz�nezve. Csak k�t "t�meges" boszork�ny�get�s ismert: 1728, Szeged (9 el�getett egy napon) �s 1738, Debrecen (3 el�getett egy napon).

Gy�rben a Sz�chenyi t�r Kazinczy t�r fel�li r�sz�n �llt a pelleng�r, a m�zeummal szemben a r�gi v�rosh�za �s a Lloyd k�z�tti t�ren, a Theathrumon pedig a nemesi veszt�hely. Itt v�gezt�k ki a l�csei feh�r asszonyt �s itt �gett�k meg 1688. �prilis 7-�n a b�b�joss�ggal v�dolt Bolla Orsoly�t.

A 18. sz�zad elej�n az uralkod� oszt�ly �s az �rtelmis�g is rend�letlen�l hitt m�g a boszork�nyokban, M�ria Ter�zia 1756-os rendelet�ben els�k�nt kel az �ldozatok v�delm�re. Magyarorsz�gon �sszesen kb. ezer per zajlott, de ezek k�z�l csak 500 �t�letet ismer�nk. Minimum 200 perben hoztak hal�los �t�letet, sok esetben sz�m�zet�s, botoz�s volt a b�ntet�s.

- Perek alkonya

A 18. sz�zadban a d�moni hatalmak ellen a vall�s eszk�zeivel harcolhattak. Az inkviz�ci� hely�t az �rd�g�z�s �s a n�pi m�gia foglalta el. A romantika kor�ban a boszork�nys�g az okkultizmus egy �jonnan �rt�kelt m�faja lett, mely t�bb�-kev�sb� n�pi m�gi�nak tekinthet�.

A pereknek els�k�nt Hollandia vetett v�get, azt�n Anglia, majd Franciaorsz�g �s Ausztria ut�n Magyarorsz�g, v�g�l Lengyelorsz�g, Sv�jc, N�metorsz�g is betiltotta a boszork�nypereket. Az egyik legutols� eur�pai per Lengyelorsz�gban, Poznan hercegs�gben 1793-ban zajlott (b�r 1776-t�l t�rv�ny tiltotta). Felt�n�en sok�ig tartott a boszork�ny�ld�z�s Mexik�ban, ahol m�g 1877-ben is zajlott �get�s. A vil�gt�l elz�rtabb ter�leteken, pl. frank Sv�jcban a 20. sz�zad k�zep�ig �ltek boszork�nyok �s az emberek hittek a var�zsl�saikban. Sz�ls�s�ges esetek m�g a 20. sz�zad m�sodik fel�ben is el�fordultak, pl. 1976-ban Frankf�ld�n egy Anneliese Michel nev� di�kl�nyb�l k�t lelk�sz�vel �zette ki a p�sp�k az �rd�g�ket, jeles�l Lucifert, N�r�t, Hitlert, J�d�st �s K�int. K�s�bb a lelk�szeket gondatlans�gb�l elk�vetett ember�l�s v�dj�val b�r�s�g el� �ll�tott�k.

III. A BOSZORK�NYS�G HAT�SA

a) Okkultizmus ma

- Wicca-kultusz

A 20. sz�zadban k�t hull�mban er�s�d�tt fel a boszork�nys�g ir�nti ig�ny. El�sz�r a II. vil�gh�bor� idej�n, majd a 60-as �vekben. Ekkorra Eur�p�ban �s az USA-ban is elterjednek az �j-pog�ny "Wicca"-csoportok. A mai "feh�r" boszork�nyok tagadj�k, hogy b�rmi k�z�k lenne a kereszt�ny s�t�ni boszork�nyokhoz, gy�kereiket egy �si (kelta), misztikus term�szetvall�sban l�tj�k.

- okkult ipar�g

Manaps�g ipar�gg� n�tt az okkultizmus, f�leg az USA-ban. El�g eml�teni Dennis Wheatley bestsellereit vagy Stephen King reg�nyeit (A ragyog�s, Christine, Cujo, A t�zgy�jt�), de a filmiparban is megjelent: Rosemary gyermeke, �rd�g�z�, Damien stb. A '60-as �vek �ta az okkultizmus n�pszer� kult�r�v�, giccs� v�lt, mely kiszolg�lja a t�meg�zl�st. K�rd�s azonban, hogy az okkultizmus, a m�gia mennyire �rzi meg eredeti feladat�t ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt, mennyire tud egy�nekhez sz�lni?

b) Figyelmeztet�s

- a boszork�nyperek �rt�ke

A k�z�pkori n�p kiszorult a gondolat- �s hangulatk�zl�s eszk�zeib�l �ltal�ban. A kor kultur�lis �rt�keinek �r�sbeli r�gz�t�s�t a papok, filoz�fusok, k�lt�k, t�rt�net�r�k v�gezt�k, �k a szellemi elit k�pvisel�i. A k�z�pkori n�pi kult�ra nyomait a boszork�nyperek �r�sos eml�keiben tal�ljuk meg.

- intolerancia

A Malleus maleficarum hasonl�t a Mein Kampf-ra: mindkett� a t�meggyilkoss�g �ltudom�nyos igazol�sa, forgat�k�nyve. Az anal�gia tov�bb folytathat�, itt most nem k�v�nom r�szletezni.

Eco szerint a m�ss�g doktr�n�ja, a kollekt�v megvet�s �s f�lelem az�rt j�hetett l�tre, mert a n�pben m�r eleve ott lappangott a boszork�nyokkal szembeni gyanakv�s, mindennapi val�s�gk�nt kezelt�k, ahogy a B�ntet� T�rv�nyk�nyv t�rgyalja a zsebtolvajokat. Az intolerancia gerjesztette teh�t azt a sz�ls�s�ges, negat�v attit�d�t, amit a t�rsadalom tan�s�tott a boszork�nyokkal szemben, �s melyet nem egyszer tan�s�tott az emberis�g a m�ss�ggal szemben a t�rt�nelem sor�n.

Nem vonhatjuk ki magunkat a felel�ss�g al�l. Legyen sz� boszork�nyokr�l, afroamerikaiakr�l, zsid�kr�l, mohamed�nokr�l, fogyat�kosokr�l, homoszexu�lisokr�l vagy b�rmilyen, a mi�nkt�l elt�r� �letm�d� �s mentalit�s� k�z�ss�gr�l vagy egy�nr�l, nem hagyatkozhatunk m�sok �t�leteire, el��t�letekre. Venn�nk kell a f�rads�got, hogy megismerj�k azt, ami sz�munkra szokatlan, �j, a m�ss�gt�l val� f�lelem nagyon vesz�lyes lehet, erre figyelmeztet a boszork�nyok sorsa.